A lejtőkön lefolyó vizekből felszíni vizek valamely típusa alakul ki, amelyek a következők lehetnek:

• vízfolyás
• állóvíz

A vízfolyásokat földrajzi tényezők alakítják, és a hordalék mozgásra szűkítve, jól jellemezhetjük az egyes szakaszokat, úgymint:

• felsőszakasz ( jellemzője: hordalék termelés és elhordás )
• középszakasz ( jellemzője: hordalék szállítás és munkaképesség egyensúlyban van ; a szakaszra érkező és az azt elhagyó hordalék mennyisége azonos )
• alsószakasz ( jellemzője: hordalék kúpon halad, ezek a szakaszok élesen nem határolhatóak)

Folyómeder és részei

 

Folyómedernek nevezzük a völgy azon szakaszát, amelyet állandóan vagy időszakosan víz borít. A meder legmélyebb része a fenék, melynek széleitől rézsűk emelkednek a terepszintig. A folyómeder alakilag a vízfolyás szakaszától függ. A folyómeder kanyarulatok és ellenkanyarulatok sorozatából áll, amelyet rövid átmeneti szakaszok kötnek össze. Az átmeneti szakaszokon a vízmélység kisebb, mint a kanyarulatokban, ezek a gázlók.

 

Sodorvonal a legnagyobb sebesség mindegyik keretszelvényben a legmélyebb pont függőlegesében található. Az egymás után következő keresztszelvények ezen pontjait összekötő vonalat sodorvonalnak nevezzük. A hajóút általában a sodorvonalat követi. A gázló alakja a gázlógerinc hosszától és elhelyezkedésétől függ.

 

Folyó és tó szabályozás

 

A szabályozás feladata minden olyan tevékenység, amely a folyók és tavak vízjárásának tervszerű rendezésére irányul. A szabályozási munkák célja :

• vizek kártételeinek csökkentése
• árvíz levonulási viszonyok javítása
• jégveszély elhárítása
• a káros hordalék mozgásának megakadályozása
• vizek hasznosítása

Megkülönböztetünk kisvízi - közép - nagyvízi szabályozást. Magyarország középvízi szabályozású.

 

Folyó és tó szabályozási fogalomkörbe tartozik

 

A Duna és három mellékága ( Mosoni; Szentendrei; Soroksári ) 19 folyó ( Ipoly, Rába, Rábca, Lajta, Tisza, Bodrog, Sajó, Maros, Zagyva, Hernád, Körösök) két csatorna ( Sió, Duna - Tisza csatorna ) a Balaton, Fertő, Velencei tó.

 

Folyószabályozás művei

 

Folyószabályozással biztosítjuk a víz, a jég, és a hordalék levonulását.
A folyószabályozás művei hossz; és keresztirányú művek.

 

Hosszirányú művek

• partburkolat
• partbiztosítás
• terelő és vezetőművek
• átmetszések
• kő depóniák

Keresztirányú művek

• sarkantyúk
• mederelzárások
• iszapoltató művek
• fenékgátak

Folyócsatornázás A hajózás számára megfelelő viszonyokat a folyószabályozás nem tudja biztosítani, akkor a vízfolyást összefüggően lépcsőzni kell.
A lépcsőzéssel az esést a vízlépcsőre koncentrálják.

 

A vízmérce

 

A vízszint helyzetét valamely alapsík felett a vízállás adja meg. A víz árad - apad - tetőzik - stagnál.
Két szomszédos minimum közötti áradást árhullámnak nevezzük.

 

A vízmércék alap adatai

 

Hajózás számára fontos áramlási jelenségek

• limány : ugrásszerű keresztmetszet növekedés térségében a víztömeg egy része leszakad és örvénylő mozgásba kezd , áramlása a főáramlás irányával ellentétes
• keresztáramlás : a nyomáskülönbség kiegyenlítődésére meginduló áramlás
• felverés : víz alatti rendellenességeket jelez
• összecsapás : különböző sebességű víztömegek találkozási vonala

Hajóút

 

A hajóút a vízi útnak az adott vízállásnál hajózásra használt és jelzésekkel ellátott annak hiányában nagyhajók által rendszeresen használt része, továbbá a kikötő , veszteglő és rakodóhely vízterülete.

 

Hajóút kitűzés

 

A hajóút kitűzés feladata a hajóút szélességi és mélységi határainak kijelölése, továbbá a hajóútban vagy annak közvetlen közelében fekvő hajózásra veszélyt jelentő akadályok jelzése.
A kitűzésnél a laterális vagy a kardinális rendszert alkalmazzák.

 

Laterális rendszer

 

A jelek a jobb vagy bal partoldal szerinti elhelyezés szerint különbözőek.

 

Kardinális rendszer

 

Tengeri , nagy tavi kitűzési mód , amelyben a bólyák alakja ,színe , fénye , tetőjele határozza meg, hogy É; K; D; NY-ra kell a hajóknak elkerülnie a jelzőt.

Hajóút jelző eszközök :

• folyamkilométer táblák
• parti kitűző jelek
• úszók

A hajóút kitűzés elve a vízállástól és a hajóút mélység változásaitól függően a jeleket olyan sűrűn elhelyezni, hogy a láthatóság mind éjjel mind nappal jeltől jelig biztosítva legyen.

 

Hajóút jellemzői

 

A hajóút jellemzőire vonatkozó értékeket ajánlásokban rögzítették, azaz osztályba sorolták a hajóutat.
A hajóút jellemzők a hajóút használhatóságát határozzák meg.

 

a) geometriai jellemző

• mélység
• szélesség
• kanyarulati sugár
• kanyarulat ívhossza
• vízi létesítmények adatai : hidak , átfeszítések , hajózsilipek méretei. Részben természetes mértékek , részben mesterséges értékek..

b) hidrológiai jellemzők

 

folyók vízjárását jellemzik megadva néhány geometriai paraméter gyakoriságát ( vízmélység, gázlók gyakorisága ) vízállás, vízhozam tartomány jégjárás törvényszerűsége.

 

c) hidraulikai jellemzők

 

(áramlástan) két vízmérce közötti szakasz áramlási jellemzői, (vízsebesség, felszíni görbe és esése, nullpont magassága).

 

d) meteorológiai jellemzők

 

éghajlati, időjárási hatások amelyek befolyásolhatják a hajózás biztonságát.

• köd (1 km alatti látótávolság)
• szél (pl. kosava alsószél Vukovártól)
• túlzott párolgás (Balaton)

e) forgalmi jellemzők

 

az adott hajózási módszer ( vontatás , tolás , önjáró )

 

Útiterv

 

Hajóút ismeret elméleti részének összefoglalója

Alapvetően nautikai, hajóút ismereti, forgalomtechnikai, meteorológiai adatok alapján kell felépíteni az alábbi szempontok szerint:

1. Rendelet kézhez vétele ( behajózandó szakasz, jármű , árú, paraméterei vízállás és meghatározzuk, hogy a szakaszon rendelkezésre áll -e a megfelelő vízmélység ).

 

2. Hajó teljesítménye, biztosítja-e a műveletképességet 0.8 LE / t

 

3. út ütemezése ( kedvezőtlen szakaszok nappal )

 

4. Karaván összeállítás ( hegy vagy völgymenet, irány stabil vagy fordulékony) behajózandó útszakasz sajátosságai, hatósági előírások, árú sajátossága, elhagyási sorrend

 

5. Időjárási körülmények (levegő és vízhőfok, szél-kosava megállók, köd, ipari köd )

Hajózás igényei a hidakkal szemben

 

A hidakat úgy kell kialakítani és elhelyezni , hogy a víz , a hordalék , a jég akadálytalanul levonulhasson ne befolyásolja a meder állandóságát és ne akadályozza a vízi közlekedést. A hídszelvényt úgy kell kiválasztani , hogy a kisvízi , középvízi , nagyvízi sodorvonal helyzete lényeges eltérést ne mutasson. A hídpillérek ne kerüljenek a sodorvonalba, a hídfők és a pillérek párhuzamosak legyenek a középvízi sodróvonallal. A hídfők és a pillérek ne okozzanak káros duzzasztást.

 

Információk hidakról

 

• híd pontos helye
• hajózásra kijelölt nyílások , melyek a tiltott nyílások A. 1.
• híd speciális jelölései
• áthajózási pozíciók
• áthaladási parttávolság hegy és völgymenetben
• van-e a híd behajózó csatornájában kedvezőtlen áramlás , milyen irányú
• vízmélység az áthajózáshoz
• van-e áthajózást nehezítő szerkezeti elem a hídon
• milyen szabad magasság áll rendelkezésre az áthajózáshoz min. biztonsági távolság 5 cm.

Hajózás kisvíz idején

 

A hajóút mélysége és szélessége korlátozott vagy éppen a minimumon van. Hosszan tartó kisvizek esetén a mélység 1 - 2 dm is javulhat, a kanyarulati sugarak is csökkenek.

 

Hajózás nagyvíz idején

 

A vízfolyás sebessége, képe kedvezőtlen irányba változik. A sodorvonal áthelyeződhet, csökken a szabad űrszelvény magasság.

 

Csatornázott vízfolyások

 

Állandó hajóút paraméterek ( víz mélység, szélesség ) rendezett áramkép , vízsebesség minimális , jég jelenség nyújtott, lényegesen több műtárgy , nagy havaria