Vízrajzi ismeret
A lejtőkön lefolyó vizekből felszíni vizek valamely típusa alakul ki.
A lejtőkön lefolyó vizekből felszíni vizek valamely típusa alakul ki, amelyek a következők lehetnek:
- vízfolyás
- állóvíz
A vízfolyásokat földrajzi tényezők alakítják, és a hordalék mozgásra szűkítve, jól jellemezhetjük az egyes szakaszokat, úgymint:
- felsőszakasz ( jellemzője: hordalék termelés és elhordás )
- középszakasz ( jellemzője: hordalék szállítás és munkaképesség egyensúlyban van ; a szakaszra érkező és az azt elhagyó hordalék mennyisége azonos )
- alsószakasz ( jellemzője: hordalék kúpon halad, ezek a szakaszok élesen nem határolhatóak)
Folyómeder és részei
Folyómedernek nevezzük a völgy azon szakaszát, amelyet állandóan vagy időszakosan víz borít. A meder legmélyebb része a fenék, melynek széleitől rézsűk emelkednek a terepszintig. A folyómeder alakilag a vízfolyás szakaszától függ. A folyómeder kanyarulatok és ellenkanyarulatok sorozatából áll, amelyet rövid átmeneti szakaszok kötnek össze. Az átmeneti szakaszokon a vízmélység kisebb, mint a kanyarulatokban, ezek a gázlók.
Sodorvonal a legnagyobb sebesség mindegyik keretszelvényben a legmélyebb pont függőlegesében található. Az egymás után következő keresztszelvények ezen pontjait összekötő vonalat sodorvonalnak nevezzük. A hajóút általában a sodorvonalat követi. A gázló alakja a gázlógerinc hosszától és elhelyezkedésétől függ.
Folyó és tó szabályozás
A szabályozás feladata minden olyan tevékenység, amely a folyók és tavak vízjárásának tervszerű rendezésére irányul. A szabályozási munkák célja :
- vizek kártételeinek csökkentése
- árvíz levonulási viszonyok javítása
- jégveszély elhárítása
- a káros hordalék mozgásának megakadályozása
- vizek hasznosítása
Megkülönböztetünk kisvízi - közép - nagyvízi szabályozást. Magyarország középvízi szabályozású.
Folyó és tó szabályozási fogalomkörbe tartozik
A Duna és három mellékága ( Mosoni; Szentendrei; Soroksári ) 19 folyó ( Ipoly, Rába, Rábca, Lajta, Tisza, Bodrog, Sajó, Maros, Zagyva, Hernád, Körösök) két csatorna ( Sió, Duna - Tisza csatorna ) a Balaton, Fertő, Velencei tó.
Folyószabályozás művei
Folyószabályozással biztosítjuk a víz, a jég, és a hordalék levonulását.
A folyószabályozás művei hossz; és keresztirányú művek.
Hosszirányú művek
- partburkolat
- partbiztosítás
- terelő és vezetőművek
- átmetszések
- kő depóniák
Keresztirányú művek
- sarkantyúk
- mederelzárások
- iszapoltató művek
- fenékgátak
Folyócsatornázás A hajózás számára megfelelő viszonyokat a folyószabályozás nem tudja biztosítani, akkor a vízfolyást összefüggően lépcsőzni kell.
A lépcsőzéssel az esést a vízlépcsőre koncentrálják.
A vízmérce
A vízszint helyzetét valamely alapsík felett a vízállás adja meg. A víz árad - apad - tetőzik - stagnál.
Két szomszédos minimum közötti áradást árhullámnak nevezzük.
A vízmércék alap adatai
Hajózás számára fontos áramlási jelenségek
- limány : ugrásszerű keresztmetszet növekedés térségében a víztömeg egy része leszakad és örvénylő mozgásba kezd , áramlása a főáramlás irányával ellentétes
- keresztáramlás : a nyomáskülönbség kiegyenlítődésére meginduló áramlás
- felverés : víz alatti rendellenességeket jelez
- összecsapás : különböző sebességű víztömegek találkozási vonala
Hajóút
A hajóút a vízi útnak az adott vízállásnál hajózásra használt és jelzésekkel ellátott annak hiányában nagyhajók által rendszeresen használt része, továbbá a kikötő , veszteglő és rakodóhely vízterülete.
Hajóút kitűzés
A hajóút kitűzés feladata a hajóút szélességi és mélységi határainak kijelölése, továbbá a hajóútban vagy annak közvetlen közelében fekvő hajózásra veszélyt jelentő akadályok jelzése.
A kitűzésnél a laterális vagy a kardinális rendszert alkalmazzák.
Laterális rendszer
A jelek a jobb vagy bal partoldal szerinti elhelyezés szerint különbözőek.
Kardinális rendszer
Tengeri , nagy tavi kitűzési mód , amelyben a bólyák alakja ,színe , fénye , tetőjele határozza meg, hogy É; K; D; NY-ra kell a hajóknak elkerülnie a jelzőt.
Hajóút jelző eszközök :
- folyamkilométer táblák
- parti kitűző jelek
- úszók
A hajóút kitűzés elve a vízállástól és a hajóút mélység változásaitól függően a jeleket olyan sűrűn elhelyezni, hogy a láthatóság mind éjjel mind nappal jeltől jelig biztosítva legyen.
Hajóút jellemzői
A hajóút jellemzőire vonatkozó értékeket ajánlásokban rögzítették, azaz osztályba sorolták a hajóutat.
A hajóút jellemzők a hajóút használhatóságát határozzák meg.
a) geometriai jellemző
- mélység
- szélesség
- kanyarulati sugár
- kanyarulat ívhossza
- vízi létesítmények adatai : hidak , átfeszítések , hajózsilipek méretei. Részben természetes mértékek , részben mesterséges értékek..
b) hidrológiai jellemzők
folyók vízjárását jellemzik megadva néhány geometriai paraméter gyakoriságát ( vízmélység, gázlók gyakorisága ) vízállás, vízhozam tartomány jégjárás törvényszerűsége.
c) hidraulikai jellemzők
(áramlástan) két vízmérce közötti szakasz áramlási jellemzői, (vízsebesség, felszíni görbe és esése, nullpont magassága).
d) meteorológiai jellemzők
éghajlati, időjárási hatások amelyek befolyásolhatják a hajózás biztonságát.
- köd (1 km alatti látótávolság)
- szél (pl. kosava alsószél Vukovártól)
- túlzott párolgás (Balaton)
e) forgalmi jellemzők
az adott hajózási módszer ( vontatás , tolás , önjáró )
Útiterv
Hajóút ismeret elméleti részének összefoglalója
Alapvetően nautikai, hajóút ismereti, forgalomtechnikai, meteorológiai adatok alapján kell felépíteni az alábbi szempontok szerint:
1. Rendelet kézhez vétele ( behajózandó szakasz, jármű , árú, paraméterei vízállás és meghatározzuk, hogy a szakaszon rendelkezésre áll -e a megfelelő vízmélység ).
2. Hajó teljesítménye, biztosítja-e a műveletképességet 0.8 LE / t
3. út ütemezése ( kedvezőtlen szakaszok nappal )
4. Karaván összeállítás ( hegy vagy völgymenet, irány stabil vagy fordulékony) behajózandó útszakasz sajátosságai, hatósági előírások, árú sajátossága, elhagyási sorrend
5. Időjárási körülmények (levegő és vízhőfok, szél-kosava megállók, köd, ipari köd )
Hajózás igényei a hidakkal szemben
A hidakat úgy kell kialakítani és elhelyezni , hogy a víz , a hordalék , a jég akadálytalanul levonulhasson ne befolyásolja a meder állandóságát és ne akadályozza a vízi közlekedést. A hídszelvényt úgy kell kiválasztani , hogy a kisvízi , középvízi , nagyvízi sodorvonal helyzete lényeges eltérést ne mutasson. A hídpillérek ne kerüljenek a sodorvonalba, a hídfők és a pillérek párhuzamosak legyenek a középvízi sodróvonallal. A hídfők és a pillérek ne okozzanak káros duzzasztást.
Információk hidakról
- híd pontos helye
- hajózásra kijelölt nyílások , melyek a tiltott nyílások A. 1.
- híd speciális jelölései
- áthajózási pozíciók
- áthaladási parttávolság hegy és völgymenetben
- van-e a híd behajózó csatornájában kedvezőtlen áramlás , milyen irányú
- vízmélység az áthajózáshoz
- van-e áthajózást nehezítő szerkezeti elem a hídon
- milyen szabad magasság áll rendelkezésre az áthajózáshoz min. biztonsági távolság 5 cm.
Hajózás kisvíz idején
A hajóút mélysége és szélessége korlátozott vagy éppen a minimumon van. Hosszan tartó kisvizek esetén a mélység 1 - 2 dm is javulhat, a kanyarulati sugarak is csökkenek.
Hajózás nagyvíz idején
A vízfolyás sebessége, képe kedvezőtlen irányba változik. A sodorvonal áthelyeződhet, csökken a szabad űrszelvény magasság.
Csatornázott vízfolyások
Állandó hajóút paraméterek ( víz mélység, szélesség ) rendezett áramkép , vízsebesség minimális , jég jelenség nyújtott, lényegesen több műtárgy , nagy havaria